Íme, egy újabb hazai korong, amelyről csak szuperlatívuszokban beszélhetek.Már itt a blogon is jeleztem, régóta vártam a Chief Rebel Angel debütáló lemezét, és habár már csak 2008 első heteiben érkezett meg (rendelési procedúra, stb.), mégis kijelenthetem, nálam a 2007-es év albuma.
Talán még annál is jobban tetszik, mint amit vártam, és ezzel már igen sokat mondtam. A Death Rock City a felvételek hangzását tekintve az egyik legzseniálisabb magyar munka lett, amennyire nyers és széttorzított minden mozzanata, ugyanúgy precíz és kidolgozott is egyben. Minden hangszer a helyén van, a dob, a basszus, a gitár és az ének is "kellemesen" támadja a hallójáratokat.
Ismert dal volt már a Mad Dog Fever és a Cold Hard Thing, ezek új hangszerelésben kerültek az albumra. A megjelenés után felkerült a májszpészre még a Sour Toe Jive és a The 57 Deal is, így ezek is hamarabb a köztudatba kerültek.
Jól sikerült darabok sora alkotja egyébként is az egész lemezt, első hallgatásra nehéz és tömény, de többszöri végighallgatás után ez minden bizonnyal megváltozik, és ebben sokat segít a szövegkönyv is, amelyben egyedül a Rolling and Tumbling nem szerepel (talán helyhiány miatt?).
Persze semmi sem tarthat örökké, a Death Rock City kiadása után nem sokkal Pándi Balázs, dobos kivált a zenekarból, helyére Csaba Ákos került, valamint egy negyedik tag, Fidó is erősíti a mezőnyt, mint első számú gitárnyúzó.
Fidó egyébként már az albumon is közreműködött a már említett Sour Toe Jive, valamint a Mean Machine című szerzeményekben. Emellett hallhatjuk Egyedi Péter (ismerős lehet, többek között, az Isten Háta Mögött-ből) munkáját az Astoria-ban (ez egy kvázi outro), Gábor Andrást a Rolling and Tumbling-ban, Jakab Zoltán a The Dead Bird Song-ban énekel (ez talán a legzseniálisabb felvétel), és dr. Máriás szaxszofon-játékát a The 57 Deal-ben.
Változatlan bizalommal állhatunk neki a koncertekre járásnak, ha épp egy közeli CRA buli van a láthatáron, a death'n'roll élőben is tarol.
www.deathrockcity.com
www.myspace.com/chiefrebelangelbudapest
Talán még annál is jobban tetszik, mint amit vártam, és ezzel már igen sokat mondtam. A Death Rock City a felvételek hangzását tekintve az egyik legzseniálisabb magyar munka lett, amennyire nyers és széttorzított minden mozzanata, ugyanúgy precíz és kidolgozott is egyben. Minden hangszer a helyén van, a dob, a basszus, a gitár és az ének is "kellemesen" támadja a hallójáratokat.
Ismert dal volt már a Mad Dog Fever és a Cold Hard Thing, ezek új hangszerelésben kerültek az albumra. A megjelenés után felkerült a májszpészre még a Sour Toe Jive és a The 57 Deal is, így ezek is hamarabb a köztudatba kerültek.
Jól sikerült darabok sora alkotja egyébként is az egész lemezt, első hallgatásra nehéz és tömény, de többszöri végighallgatás után ez minden bizonnyal megváltozik, és ebben sokat segít a szövegkönyv is, amelyben egyedül a Rolling and Tumbling nem szerepel (talán helyhiány miatt?).
Persze semmi sem tarthat örökké, a Death Rock City kiadása után nem sokkal Pándi Balázs, dobos kivált a zenekarból, helyére Csaba Ákos került, valamint egy negyedik tag, Fidó is erősíti a mezőnyt, mint első számú gitárnyúzó.Fidó egyébként már az albumon is közreműködött a már említett Sour Toe Jive, valamint a Mean Machine című szerzeményekben. Emellett hallhatjuk Egyedi Péter (ismerős lehet, többek között, az Isten Háta Mögött-ből) munkáját az Astoria-ban (ez egy kvázi outro), Gábor Andrást a Rolling and Tumbling-ban, Jakab Zoltán a The Dead Bird Song-ban énekel (ez talán a legzseniálisabb felvétel), és dr. Máriás szaxszofon-játékát a The 57 Deal-ben.
Változatlan bizalommal állhatunk neki a koncertekre járásnak, ha épp egy közeli CRA buli van a láthatáron, a death'n'roll élőben is tarol.
www.deathrockcity.com
www.myspace.com/chiefrebelangelbudapest
3 comments:
mesif koma!
Acca hallgatni? A koncertekhez meg szépen beszúrhatod hogy február 7. garaboncziás, IHM :)
nebasz, IHM??? pont mostanság gondoltam rá, hogy kéne őket szegedre hozni. :D
írom is befelé, köszi az infót! :)
Nagyon erdekes, koszonom
Post a Comment