egy perc csend

Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít magának a breakcore. Egyre több előadó munkásságát ismerhetjük meg, ezzel párhuzamosan pedig egyre több kiadvány lát napvilágot.
Aaron Spectre néhány más elektronikus zenei műfajban is otthonosan mozog, hallhattunk tőle kitűnő idm szerzeményeket is akár (Lost Tracks). Drumcorps névre hallgató side-projektje eddig egylemezes vállalkozás, nagy hatással volt az egész breakcore szcénára.
A 2006-ban megjelent Grist című korong hangzásvilága egészen új határokat nyitott meg. Ha a breakcore-t tört ütemek közé tűzdelt metál-riffekként határoznánk meg, akkor ez az anyag breakcore és még egy kis metál (vagy talán grindcore?). Figyelemre méltó tény például az is, hogy a Drumcorps egy hivatalos zenei profilján inspirációként olyan zenekarok vannak megemlítve, mint a Converge, a Botch, a Pig Destroyer vagy éppen az Isis. A Grist nyitó felvétele a "Botch Up and Die" (a cím egyszerre utal a Botch-ra és a Curl Up and Die-ra) egyfajta elekronikus átértelmezése a Botch "To Our Friends In The Great White" című dalának. Ugyanilyen utalás még például a harmadik felvétel, a Pig Destroyer Destroyer, azt hiszem a fentebb olvasható felsorolás után nem kell mondanom, melyik zenekarra utal.
Ha tehát a Drumcorps hangzásvilágról beszélünk, akkor valóban úgy lehet leírni, mint a felsorolt elődök zenéje breakcore-ba oltva, néhány helyen tört ütemeket hallhatunk (ez azonban nem domináns), a torzított gitár annál nagyobb teret hódít, és ezek mellett bekerül még mindenféle effekt, amely kellőképpen torzít és szétszedi a rendet, olykor-olykor kellően experimentálisan.