Amikor 2002-ben megjelent az Audioslave első, selftitled albuma, konok módon nem foglalkoztam vele, mivel túlságosan elfogult voltam a néhai Rage Against The Machine-nal szemben, és Zack de la Rocha nélkül nem tudtam elképzelni a RATM három zenészét.
Idővel aztán mégis terítékre került az Audioslave teljes diszkográfiája (amely mára egyben le is zárult, mivel a harmadik, Relevations című korong után feloszlott a banda, a zenekar visszalépett - avagy éppenséggel előre? - az újjáalakult RATM-be, a frontember, Chris Cornell pedig szólókarrierbe kezdett). Természetesen maga Cornell volt az, aki adott még egy pluszt a dolognak, hiszen ő már bizonyított korábbi bandájával a grunge-hullám egyik legnevesebbjével, a Soundgarden-nel.
A 2002-es Audioslave korong nyitó felvétele, a Cochise egyébiránt, mint az egyik legjobb felvétel, no meg az első, amelyet "slágernek" szántak, és amihez videot forgattak, a hátán el is vihette volna a banda megjelenését, ezzel azonban feltámasztva a kockázatot, hogy egyslágeres csapattá válnak. A lemez azonban számos más zseniális felvételt tartalmaz.
Egyik személyes kedvencem a Like a Stone, amelynek különleges funk hatásokkal gazdagított háttérzenéje egyébként elüt az összes többi daltól; vagy az Exploder, amelyben Cornell egyedül mutat meg egy dinamikusabb, önmagától elrugaszkodó előadásmódot.
Az Audioslave erőssége, hogy a négy tag mindegyike külön egyéniség, korunk legjobb zenészei közé sorolhatnánk őket. Tom Morello gitártudását például nem kell senkinek bizonygatni, mindenki tisztelettel beszél róla. Ha az alapokat nézzük, a legtöbb esetben teljesen ugyanazt a hangzásvilágot fedezhetjük fel, amit már megismerhettünk tőlük a Rage Against The Machine-ban. Ehhez pedig különös bravúrral, és harmóniával kapcsolódik Chirs Cornell jellegzetes és jól ismert hangja.
Habár nem egy hosszú történet az Audioslave-é, mégis olyat tettek le az asztalra három lemezükkel, amely örökérvényűvé teszi azt. A három lemez közül azonban kétségkívül a legelső, 2002-es megjelenés volt a legkiforrottabb és egyben legjobb.
Vokál: Chris Cornell
Gitár: Tom Morello
Basszer: Tim Commerford
Dob: Brad Wilk
A 2002-es Audioslave korong nyitó felvétele, a Cochise egyébiránt, mint az egyik legjobb felvétel, no meg az első, amelyet "slágernek" szántak, és amihez videot forgattak, a hátán el is vihette volna a banda megjelenését, ezzel azonban feltámasztva a kockázatot, hogy egyslágeres csapattá válnak. A lemez azonban számos más zseniális felvételt tartalmaz.Egyik személyes kedvencem a Like a Stone, amelynek különleges funk hatásokkal gazdagított háttérzenéje egyébként elüt az összes többi daltól; vagy az Exploder, amelyben Cornell egyedül mutat meg egy dinamikusabb, önmagától elrugaszkodó előadásmódot.
Az Audioslave erőssége, hogy a négy tag mindegyike külön egyéniség, korunk legjobb zenészei közé sorolhatnánk őket. Tom Morello gitártudását például nem kell senkinek bizonygatni, mindenki tisztelettel beszél róla. Ha az alapokat nézzük, a legtöbb esetben teljesen ugyanazt a hangzásvilágot fedezhetjük fel, amit már megismerhettünk tőlük a Rage Against The Machine-ban. Ehhez pedig különös bravúrral, és harmóniával kapcsolódik Chirs Cornell jellegzetes és jól ismert hangja.
Habár nem egy hosszú történet az Audioslave-é, mégis olyat tettek le az asztalra három lemezükkel, amely örökérvényűvé teszi azt. A három lemez közül azonban kétségkívül a legelső, 2002-es megjelenés volt a legkiforrottabb és egyben legjobb.
Vokál: Chris Cornell
Gitár: Tom Morello
Basszer: Tim Commerford
Dob: Brad Wilk
3 comments:
Azt tudod, hogy ki volt Cochise?
Ha jól tudom egy indián vezető volt...
...ugye? :)
Post a Comment